Talajlakó károsítók elleni védekezés entomopatogén fonálférgekkel

A termelők részére a talajban kifejlődő károsítók jelentős terméskiesést tudnak okozni. A legfontosabb kártevők lárva vagy pajor alakban a talajban a gyökerek elrágásával károsítanak. Egyes fajok esetében imágó formában a föld feletti növényi részek rágásával is számolnunk kell. Amennyiben magas szerves anyag tartalmú termesztőközeggel – házikerti illetve üzemi körülmények között komposzttal, szerves trágyával, tőzeggel– dolgozunk, akkor a károsítók fokozottabb jelenlétével kell számolnunk. Mit érdemes tudni a talajlakó károsítók elleni védekezésről entomopatogén fonálférgekkel? A főbb károsítók Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa): polifág károsító, a talajban járatokat ás, ezekben közlekedve apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Kertjeinkben a növényeink föld alatti részeinek elvágásával, illetve elrágásával súlyos gondokat tud okozni. Mocskospajor (Agrotis fajok): kártételüket a gyökérnyak, a répa test, föld alatti gumók megrágásával okozzák. Mocskospajor Cserebogárpajorok: a cserebogárformák alcsaládjába tartozó rovarok lárvái. Mivel a különböző fajok más-más fejlődési formával rendelkeznek, nehezebb az ellenük alkalmazott általános védekezés. Kártételük ugyancsak a gyökérzetet, illetve az imágók által okozott lombrágás jellemzi. Barázdáshátú vincellérbogár (Otiorhyncus sulcatus): a cserepekben termesztett lágyszárú növényekben jelentős a kártétele, mert itt a gyökérzet terjedésére korlátozott lehetősége van a növénynek. Az imágó főként éjszaka mozog, a levelek szélének a rágásával esztétikai kárt okoz. Polifág táplálkozású, főleg a Camelia, Rhododendron, Euonymus, Bergenia fajokat kedveli, de előfordul Rubus, Ribes, Acer, Aster fajokon is. Barázdáshátú vincellérbogár Barázdáshátú vincellérbogár (Otiorhyncus sulcatus): a cserepekben termesztett lágyszárú növényekben jelentős a kártétele, mert itt a gyökérzet terjedésére korlátozott lehetősége van a növénynek. Az imágó főként éjszaka mozog, a levelek szélének a rágásával esztétikai kárt okoz. Polifág táplálkozású, főleg a Camelia, Rhododendron, Euonymus, Bergenia fajokat kedveli, de előfordul Rubus, Ribes, Acer, Aster fajokon is. Dianemmel kezelt (narancs) és kezeletlen (fehér) kukoricabogár lárva Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera): a kukoricabogár invazív kártevőként az amerikai kontinensről került az európai kontinens területére. Hazánkban 1995 óta van jelen. Egy nemzedékes faj, pete alakban telel a talajban, majd a májusban kikelő lárvák a kukorica hajszálgyökereivel táplálkozik. A lárva kártételének köszönhetően figyelhető meg a kukorica hattyúnyakasodása. A kukorica nem képes ellenállni a széllökéseknek, eldől, de nem pusztul el. Az eldőlt növény újra az ég felé törekszik, így alakul ki a tipikus kárkép. Az imágók a kukorica levelén hámozgatnak, virágzáskor pedig a bibeszálakat fogyasztják, gyengébb megtermékenyülést, ezáltal terméskiesést okozva. Védekezési lehetőségek Ezen kártevők ellen talajba bedolgozható / beöntözhető készítményekkel lehet védekezni. Hazánkban a Biocont Magyarország Kft. által forgalmazott Nemastar, illetve a Nematop termékei talajbolygatás nélkül is alkalmazható. Nemastar: Steinernema carpocapsae fonálférget tartalmaz, amelyet a lótücsök, mocskospajorok, egyéb talajlakó lepkehernyók és a lószúnyog lárvái ellen használhatuk. Nematop: Heterorhabditis bacteriophora fonálférget tartalmaz, amely a barázdáshátú vincellérbogár elleni védekezés eszköze. Dianem: Heterorhabditis bacteriophora fonálférget tartalmaz, amely az amerikai kukoricabogár elleni védekezés ökológiai megoldása. A gazdaszervezetből frissen kiszabaduló fonálférgek Hatásmechanizmusuk A beöntözött fonálférgek a kijuttatást követően aktívan keresik a gazdaszervezetet. Bejutva a gazdaszervezetbe, a fonálférgekkel szimbiózisban élő baktériumok okozzák a károsítók pusztulását, amelynek a szervezetét utána a fonálférgek táplálékként hasznosít. A gazdaszervezetből kiszabadulva újabb fertőzhető egyedeket keresnek. Emiatt a termék legmagasabb ~ 90% fölötti ~ hatékonyságát a kezelés után 6-8 héttel éri el. A termék használata akkor sikeres, ha a teljes időszak alatt a területen biztosítjuk a fonálférgek mozgását elősegítő talajnedvességet. Nematódák mikroszkópos képe Felhasználási lehetőségek Kijuttatása két intervallumban javasolt: tavasszal, amikor a talajhőmérséklet elérte a 10 – 12 Celsius fokos hőmérsékletet, de még nem haladja meg a 32 Celsius fokot. Ez hozzátevőlegesen a március közepétől június elejéig ideális, ha hűvösebb az időjárás, akkor akár tovább is kijuttatható. Ősszel, amikor már a talajhőmérséklet nem haladja meg a fent említett értéket, de még nem csökkent 12 Celsius fok alá. Az őszi időszakban szeptember – október, enyhébb időjárás esetén november első felében még alkalmazhatóak a fonálféreg készítmények.